Horror

„Háború van (…) és ilyenkor könnyebben testet öltenek a félelmeink.”

(157. o)

Benedek Szabolcs vámpír trilógiájának középső darabjában, ahogyan az már csak lenni szokott, ismét hullani kezdenek a kéjnők, a sorozatgyilkosok és a vámpírok első számú áldozatai. A különbség gyakorlatilag annyi, hogy ha thrillert vagy krimit olvasunk, akkor a tettes sorozatgyilkos, ha természetfölötti horrort, akkor vámpírral van dolgunk.

A CBS egyelőre tizenhárom részt rendelt be Stephen King egyedi atmoszférájú regényének sorozat adaptációjából, A Búra alattból (a fordítás használja ezt a rendhagyó helyesírást). Az Under the Dome egy kisváros történetét beszéli el, mely köré egy különös bura ereszkedik és elzárja a városkát a világ többi részétől.

A sorozat nem fogja szorosan követni a regény cselekményét, ezért azoknak is okozhat majd meglepetéseket, akik már kívülről-belülről ismerik Kingnek ezt a rendhagyóan poszt-apokaliptikus világát. Ám mivel az író is a sorozat alkotói között van, attól sem kell majd tartani, hogy a sorozat idegen lenne a regény hangulatától.

A tervek szerint már 2013 nyarán sugározni fogják a sorozatot.

(A készülő sorozatról bővebben itt olvashatsz.)

„Az agy az az izom, ami a világot mozgatja.”

(324. o.)

01. Igazi, régi vágású Stephen King regény 1980-ból, sci-fi elemekkel, összeesküvés elméletekkel; mégis végig hihető és persze ijesztő marad.

02. Ám egyáltalán nem szakszerű: egy jelenet olyan naiv, a szöveg mögött húzódó elképzrelésekre világít rá a számítógépes információkereséssel és –feldolgozással kapcsolatban, hogy az minden informatikával foglalkozó számára nosztalgikus csemege.

Magyar nyelven idén karácsonyra fog megjelenni Stephen King legújabb - World Fantasy díjra jelölt - regénye, a 11/22/63, az Európa Könyvkiadó gondozásában. A címben szereplő dátum John Fitzgerald Kennedy dallasi meggyilkolásának dátuma. A hivatalosan Lee Harvey Oswald által elkövetett merénylet új irányba terelte az Egyesült Államok történetét (és ha elfogadjuk a Pillangó-effektust, akkor az egész világ történelmét is).

King új regénye azzal a gondolattal játszik el, hogy mi történne akkor, ha napjainkban valaki lehetőséget kapna arra, hogy megakadályozza a merényletet. A könyv egyszerre sci-fi és alternatív történelmi regény, jóllehet a történések technikai/tudományos feltételeivel nem vet számot, bár egy időutazással kapcsolatos szöveg esetében ez talán megbocsátható.

„Ez a város csupa vidékiből áll, akik felvetődtek ide a világot megváltani.”

(335. o.)

Köldöktől garatig felvágott kéjnők macskaköveken. Óhatatlanul is Hasfelmetsző Jack alakja és története juthat erről az eszünkbe – és mostantól Benedek Szabolcs A Vérgróf című regénye is.

A hazai könyvkiadásban rég nem előzte meg akkora reklámhadjárat és felhajtás – divatos marketing-kifejezéssel élve: hype – magyar szerző kötetének megjelenését, mint amelynek a József Attila-díjjal kitüntetett Benedek Szabolcs regényével kapcsolatban tanúi lehettünk. A fő kérdés már a beharangozók idején is az volt: a fiatal kiadó által generált csinnadratta nagysága arányban áll-e a regény értékeivel?

„- Mit csinál nagypapa?(…)

- Szerintem (…) úgy tesz, mintha élne.”

(74. o.)

John Ajvide Lindqvist minden bizonnyal eldöntötte, hogy a horror zsáner összes népszerű szörnyeteges alkategóriájában alkot valami maradandót. Közben persze olyannyira átírja a megszokott kliséket és kereteket, hogy többé nem igazán van értelme olyan módon írni a zsánerben, mint azelőtt. Jó példa erre a Hívj be! címet viselő, azóta kultikussá vált vámpírregény, amely annyira messze van az átlagos vámpír sztoriktól, mint Goethe a lakodalmas rocktól.

A Twilight című regény az egyik legnépszerűbb könyv jelenleg a piacon, de ezzel nem mondok újat. 2005-ös megjelenésekor azonnal az eladási listák élére ugrott, majd a kilencvenes éveket idéző újabb vámpír-hullámot indított el. Sorra követték a vérivókat szerepeltető rosszabbnál-rosszabb ponyvák, sorozatok, a téma különféle feldolgozásai a ruházattól a flash-játékokig.

         Kritikám ezt az írást veszi górcső alá, bár be kell vallanom, enyhén elárulva érzem magam.  Korábban írtam a filmekről egy velőtrázó kritikát, ennek köszönhetően pedig kedves barátom megkért, olvassam már el az első kötetet és írjak neki a Próza Nostrára. Azt elfelejtette közölni, hogy az Alkonyat című vámpír-tini-románc valójában egy ötszáz oldalas blokktégla, de ettől függetlenül sikerült átrágnom a regényt épen és egészségesen.

01. Ez a magyar kiadás valójában nem a The King In Yellow novelláskötet, csupán az ennek megfelelő magyar cím alatt jelentette meg a kiadó.

02. Ha eltekintünk attól, hogy nem azt a filmet vetítik, amire jegyet váltottunk, akkor sem lesz túl jó a helyzet, ugyanis Lovecraft-előkép ide vagy oda, Chambersnek ezek a munkái szinte kivétel nélkül élvezhetetlenek.

03. A kötet kilenc, csaknem egyenletesen silány novellát tartalmaz, mindegyik fájdalmasan szentimentális stílusban íródott, és (bár a krimi és a rémtörténet köpenyébe burkolva) kivétel nélkül mindegyiknek a reménytelen/boldogtalan/halhatatlan szerelem a témája.

A következő 10 mondatos kritika apropóján úgy gondoltam nem lenne minden tanulság nélküli, ha szánnánk egy rövid bejegyzést a szöveg főszereplőjére. Követlező alkalommal ugyanis Robert W. Chambers A Sárga Király című novelláskötetét mutatjuk be dióhéjban. (Valójában már a címmel probléma van, hiszen a magyarul e cím alatt megjelent novelláskötet valójában a The Maker of Moons címet viselő, sokkal kevésbé fontos kiadvány - sokat elárul ez a Tuan kiadó üzletpolitikájáról).

Az Európa Könyvkiadó a napokban jelentette meg az új Stephen King regényt magyarul, A Búra alatt címmel, két kötetben (5800 Ft-ért). Hogy mi végre a különös helyesírás a címben, azt nem tudom, minden esetre nem követi az angol eredeti mintáját (Under the Dome), ahol nem volt változtatás.